2013. augusztus 29., csütörtök

Epilógus

Drága Olvasóim!
Utolsó bejegyzés kerül fel a blogra, ami ezzel az apró bejegyzéssel végleg véget ér. Nagyon köszönöm mindazoknak az embereknek, akik végig támogattak a történet megírása közben, mindegyikőtök kincset ér! Sajnáltam, hogy az utolsó fejezet gyakorlatilag értékelés nélkül maradt, de nem kényszerítek senkit semmire, hiszen elsősorban magamnak írok.
Örülök, és azt hiszem, egy részem büszke Magamra, amiért egyedi történetet alkottam Ed Sheerannal, és Eleonora Hudsonnal.
Az Epilógushoz illő zene Ez lesz. Jó olvasást! <3

Epilógus

„This is the start of something beautiful
You are the start of something new


Eleanor


Ed előre ment a bérelt autóhoz a csomagokkal, amely a kertes ház előtt parkolt. Megfordultam, hogy még egyszer felmérjem a házat, az otthonomat. A szüleim a bejárati ajtóban álltak, édesapám átölelte anyukám vállát, miközben ők mosolyogva pillantottak le rám. Az életem az elmúlt hetekben merőben megváltozott, s más kanyart vett. Eddel feladtuk az albérletet – mint kiderült, a cica, akit Ed hozott nekem fél éve, meghalt még abban a lakásban, azonban ezt is csak később tudtam meg (mint annyi minden mást is) -, úgyhogy egyelőre nem volt hova visszamennünk Londonban. Persze, egyelőre egy hotelben fogunk megszállni, amíg Ed el nem indul a turnéjára. Angliában és Skóciában fog utazgatni, különböző városokban fog fellépni, hogy továbbra is promózza az albumát.
Most, hogy végleg elengedtem a múltamat, Eddel a jövőnket terveztük. Annyi mindent szerettem volna vele csinálni, az esküvő pedig csak egy volt a sok közül.
Az elmúlt napokban rengeteg beszélgetésünk folyt erről az egész ’Mi lesz velünk a továbbiakban’ dologról, s végül azt a döntést hoztuk meg közösen, hogy Én is vele tartok a turnéja alatt. A napjaink nem fognak unalmasan telni, és egyébként sem bírnám ki nélküle hónapokig. Az, hogy Eddel tarthattam, két dolgot is biztosított: Világot látok, miközben vele leszek.
Biztos voltam abban, hogy szeretem őt, és soha többé nem fogom hagyni, hogy bármi is közénk álljon. Segíteni fogom őt, ha túlságosan fáradt lesz, és szeretnék olyan személy lenni az életében, akire támaszkodhat majd; hiszen ő is végig itt volt mellettem.
Visszapillantottam még egyszer a szüleimre, akiktől hosszas búcsút vettem, majd beültem Ed mellé a taxiba. Integettünk nekik, miközben olyan érzésem volt, hogy egyben az otthonomtól is érzelmes búcsút vettem az imént, de nem bántam meg, hogy megint el kellett mennem. Ed mellettem volt, s végig a kezemet fogta az út alatt. Többször is megsimítottam az alhasamat, fel-felpillantva Edre, aki szeretetteljesen mosolygott rám, majd lehajolt, hogy az orrunk éppen csak összesimuljon. Vékony ajkait az enyémre helyezte, majd egy bizalmas csókkal illetett. Életemben nem voltam még olyan boldog, mint ott a taxiban ülve, a szülőföldemen járva, mégis a közös jövőnk felé haladva. Minden tökéletes volt.

***

„You are the earth that I will stand upon
You are the words that I will sing”

Eleanor az új lakásuk hálószobájában állt, míg a helyiséget félhomály fedte az elfüggönyözött ablakok miatt. A fiatal nő még mindig nem tudott betelni a tágas, kényelmes lakás kinézetével. Az egész annyira tökéletes volt, és éppen úgy nézett ki, mint ahogy azt egyszer megálmodta. Ed és Eleanor közös kasszából vette London külvárosában, egy csendesebb részen, ami ezúttal nem a veszélyességéről volt híres. Nyugodt volt a környék, ráadásul kertes házban laktak. Ez volt minden, amire Eleanor csak vágyhatott.
Akkor költöztek be ide, miután több mint négy hónap elteltével visszatértek Londonba a turnéról. Mindketten fáradtak és leharcoltak voltak, mégis tele megannyi remek emlékkel tértek ide haza. Hiszen amint megkapták Ed menedzserétől a hírt, miszerint egy jó állapotú családi ház kiadó London környékén, Eleanorék nem vártak tovább egy pillanatot sem a megtekintésre.
Szerelem volt első látásra - pont úgy, mint mikor a fiatalok először találkoztak három éve, - így kétségtelen volt, hogy hol fognak tovább lakni a turné után. Így kerültek hát ide.
Eleanor a gondolataiból kizökkentve két kart vett észre a dereka körül, majd megérezte Ed illatát is, amint a férfi a nyakához hajolt hátulról, apró csókokat hintve a vékony bőrfelületre. A lány ellazult kedvese ölelésben, ahogy tenyerét a gömbölyödő hasára simította, lágyan megcirógatva azt. Néhány pillanat múlva Ed is odatette a kezét, ujjaik pedig egymásra simultak, miközben ugyanabban a pillanatban gondoltak hasonló dolgokat.
A kislányuk, Grace Sheeran közel négy hónap múlva fog megérkezni hozzájuk, hogy aztán két szerető szülő viselje a gondját a kicsinek. Ednek semmi sem jelentett nagyobb örömöt, mint hogy Eleanorral legyen, aki a szíve alatt hordta az első gyermekét.
Az életük sohasem volt, és sohasem lesz tökéletes – jött rá Ed -, de annak kell örülniük, amijük van. Ő pedig végre teljes mértékben elégett volt az életével, mert talán nem a könnyebbik út felépíteni az álmait, de biztos volt benne, hogy semmiképp sem éri meg menekülést választani.

VÉGE

8 megjegyzés:

  1. Szia Hayley!
    Még régebben jeleztem neked, hogy tetszik a blogod és hogyha lesz időm, mindenképpen elolvasom. Hát, amit a "lesz időm" alatt értettem, az tegnap este volt.:)
    Már régebb óta kerestem egy Ed Sheeran -os fanfictiont, de végül ő talált rám. Örültem, hogy egy olyan igényeset, lendületeset és gyönyörűen megírt történetet olvashattam, mint a tiéd! Az igazat megvallva eleinte, mikor Eleanor szédelgett és rosszullétei voltak, kicsit megijedtem. Azt hittem, hogy rossz vége lesz a (értsd: halál, betegség). Némelyik fejezeten majdnem elsírtam magamat, ahogy Eleanor szenvedett, úgy szenvedtem én is. Köszönöm szépen, hogy egy ilyen fantasztikus történetnek lehettem olvasója! Biztos lehetsz benne, hogy a következő irományaidat is olvasni fogom!:)

    xoxo,
    Petra

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Petra.!

      Elnézést, hogy csak most reagálok a kommentedre. Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál, hogy kifejtetted a véleményedet, sokat jelent számomra minden egyes visszajelzés!
      Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a történet, és hogy ilyen érzelmeket váltott ki belőled. :)
      Köszönöm, hogy Olvasóm vagy!^^

      Hayley xx

      Törlés
  2. szia, nekem most sikerült a blogod végére érnem, emlékszem, még Ed Sheeran hungary-n találtam rá, és hogy őszinte legyek nem fűztem nagy reményeket hozzá. aztán nagyon pozitívan csalódtam. még mikor abba akartad hagyni akartam írni neked, de aztán mikor újra itt jártam, arra meggondoltad magadat, aminek így utólag is nagyon örülök. mindig eltolódott, de így, hogy most vége, bunkóságnak érezném, ha nem írnék.
    Nagyon szerettem e történeted az elejétől kezdve, az hogy zenéket raktál minden részhez csak még jobban átadták a részek, és maga a történet egész hangulatát. azt hiszem Ed zenéjéhez méltó hangulatú sztorit sikerült összehoznod. Büszke lehetsz magadra, és egy tanácsot fogadj meg: amíg szeretettel csinálod az írást ne hagyd abba, mert van tehetséged hozzá.
    Sok sikert a továbbiakban, üdv. Hajni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Hajni! :)

      Őszintén örülök , hogy végül mégiscsak írtál nekem, mert nagyon örülök annak, hogy így gondolkodsz, és hogy tetszett, amit írtam, mert nagyon sokat bele helyeztem ebbe a történetbe. :) Köszönöm, hogy írtál, és kedves szavakat is!^^
      Az írást pedig nem szeretném abba hagyni - sőt, úgy tervezem, a jövőben kamatozni is fogom, ebben az irányba továbbtanulva. Köszönöm a támogatást!^^

      Hayley xx

      Törlés
  3. Kedves Hayley!
    Nem is tudom, hogy kezdjem...
    Egyszerűen beleszerettem ebbe a történetbe. Olyan megelséget, szeretetet éreztem a szívemben, minden egyes fejezetednél, amit ritkán tapasztalok....öröm volt olvasni! Gyönyörűen használod a szavakat, elképesztő vagy..! Eleonor karakterében teljesen magamraismertem, éppen ezért nagyon hálás vagyok a szavaidért, amiket a történeten keresztül adtál át nekem ! Teljes szívemből gratulálok neked ehhez a csodálatos történethez és remélem, hogy a közeljövőben még fogsz időt szorítani az írásra, mert nagyon tehetséges vagy!( akárcsak Ed a zenélésben ;) ) Sok sikert kívánok!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Boglárka!

      Sajnálom, hogy eddig nem reagáltam a kommentedre, bizonyára már így sem fogod látni, azonban szeretném, hogy tudd, mennyire hálás vagyok minden egyes szavadért! Köszönöm szépen, és azt is, hogy olvastál, szó szerint elpirultam a szavaidra minden alkalommal, mikor újra olvastam őket! :) Köszönöm!
      Hayley xx

      Törlés
  4. Szia, Drága Hayley!
    Tegnap este találtam a blogodra, elkezdtem olvasni, s el kell mondjam, teljesen magával ragadott. Immár be is fejeztem, és bár szörnyen sajnálom, hogy vége lett, ennek így kellett befejeződnie.
    Gyönyörűen írsz, ritkán mondok ilyet, de semmilyen hibát nem találtam (nem mintha azokra koncentráltam volna:), és azt hiszem, ez az egyik legjobb magyar blog. :)
    Nagyon gratulálok, megérdemled a sok dicséretet, és bár az én blogomhoz képest a harminchat rendszeres olvasó rengeteg, a tehetségeddel sokkal, de sokkal több olvasót érdemelnél.
    Nem is tudok mit mondani, zseniális, amit ebben a tizennégy-tizenöt fejezetben műveltél!!
    Köszönöm, hogy olvashattalak!
    (Ha van időd, beleolvashatsz az én blogomba is, nem mintha a tiednek nyomába érhetne. :)
    Remélem, találkozunk még!!
    Sok sikert és minden jót a továbbiakban!
    Nagyon sok puszi,
    Chanel:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chanel!

      Amikor a napokban megláttam a kommented, szóhoz sem jutottam. El sem tudom mondani, mennyire jól estek a szavaid, hogy ennyire tetszett neked a történet, amit már egy éve írtam, és habár nem tartom a legjobb munkámnak, te mégis biztosítottál róla, hogy valami olyat alkottam, ami néhány embernek legalább megmarad, és ez elég. :) Köszönöm a lelkesedésed a történet iránt, és a támogatást, emellett be fogok nézni a blogodba is, ha tehetem! :)
      Ölel, Hayley xx

      Törlés